A kis alapterületű, kerekded (kb. 50 m átmérőjű) és nagy mélységű (kb. 10 m) Feneketlen-tó nem egy vulkáni kráterben helyezkedik el (mint például a székelyföldi Szent Anna-tó), hanem egy olyan kráterben, amelyik gázkitörés során keletkezett.
1961 december végén (pontosan december 29–31. között) Battonya és Mezőhegyes között kutatófúrást (Battonya–37. sz. fúrás) végzett az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzeme. December 29-én kb. 900 méteres mélységben megszorult a fúrószár. A kiszabadítási (mentési) művelet közben a tárolórétegekből földgáz nyomult a fúrólyukba, amelyet besűrített fúróiszappal próbáltak ellensúlyozni (gyakorlatilag „visszanyomni” a rétegbe), majd kiöblíteni a fúrólyukból. A művelet során azonban a fúrólyukban túl nagy hidrosztatikus nyomást hoztak létre, amely hatására a még béléscsövezetlen, nyitott rétegek a felszínig felrepedtek. Itt jegyeznénk meg, hogy a mélyfúrások során használt fúróiszapok feladata a fúrófej kenésén/hűtésén és a felfúrt kőzetszemcsék felszállításán kívül a fúrólyukban olyan hidrosztatikus nyomás előállítása (a folyadék sűrűségén keresztül), amely ellensúlyozni tudja a tárolórétegekben lévő fluidumok „ellennyomását”.
A földgáz a mélyből elemi erővel tört ki a felszínre, iszapos vizet, kőzettörmeléket hozva magával. A hangsebességgel robajló gáz az acélhoz való súrlódása miatt begyulladt, s időnként 40 m magas csóvával égett. A fúróberendezés (Bu–75 típusú szovjet gyártmány) „összeolvadt” és a mélybe süllyedt, a berendezés körüli fák meggyulladtak, kiszáradtak. A kitörés később magától megszűnt (a mélyben történt rétegomlás miatt), a helyén egy hatalmas kráter maradt vissza, amelyet idővel tóvá „duzzasztottak” a felszín alatti vizek. A baleset során személyi sérülés nem történt, az elhárítási munkálatokban a környék tűzoltóin kívül a honvédség, és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozói is részt vettek. Érdekesség, hogy a katasztrófa után a kitörést okozó tárolóréteg földgázát letermelték egy távolabbi helyen kiképzett kútból.
1961 december végén (pontosan december 29–31. között) Battonya és Mezőhegyes között kutatófúrást (Battonya–37. sz. fúrás) végzett az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzeme. December 29-én kb. 900 méteres mélységben megszorult a fúrószár. A kiszabadítási (mentési) művelet közben a tárolórétegekből földgáz nyomult a fúrólyukba, amelyet besűrített fúróiszappal próbáltak ellensúlyozni (gyakorlatilag „visszanyomni” a rétegbe), majd kiöblíteni a fúrólyukból. A művelet során azonban a fúrólyukban túl nagy hidrosztatikus nyomást hoztak létre, amely hatására a még béléscsövezetlen, nyitott rétegek a felszínig felrepedtek. Itt jegyeznénk meg, hogy a mélyfúrások során használt fúróiszapok feladata a fúrófej kenésén/hűtésén és a felfúrt kőzetszemcsék felszállításán kívül a fúrólyukban olyan hidrosztatikus nyomás előállítása (a folyadék sűrűségén keresztül), amely ellensúlyozni tudja a tárolórétegekben lévő fluidumok „ellennyomását”.
A földgáz a mélyből elemi erővel tört ki a felszínre, iszapos vizet, kőzettörmeléket hozva magával. A hangsebességgel robajló gáz az acélhoz való súrlódása miatt begyulladt, s időnként 40 m magas csóvával égett. A fúróberendezés (Bu–75 típusú szovjet gyártmány) „összeolvadt” és a mélybe süllyedt, a berendezés körüli fák meggyulladtak, kiszáradtak. A kitörés később magától megszűnt (a mélyben történt rétegomlás miatt), a helyén egy hatalmas kráter maradt vissza, amelyet idővel tóvá „duzzasztottak” a felszín alatti vizek. A baleset során személyi sérülés nem történt, az elhárítási munkálatokban a környék tűzoltóin kívül a honvédség, és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozói is részt vettek. Érdekesség, hogy a katasztrófa után a kitörést okozó tárolóréteg földgázát letermelték egy távolabbi helyen kiképzett kútból.
Nearby places
Kun László emlékkeresztje
Ritka történelmi emlék Apátfalvátol hat kilométerre a gneiszből faragott kőkereszt.
A néphagyomány Kun László keresztjeként emlegeti. Az egyetlen kőből farag…
Útitervbe veszem
Langó-kápolna
A Langó-kápolna neogótikus stílusban épült 1900. évben. A kápolnát Langó Mátyás (1861-1908) és felesége Szigethy Rozália (1864-1932) építtette. A szájhagyomány…
Útitervbe veszem
Nicsovics Kastély
1897-ben még biztos nem volt birtokos a Nicsovics família Csanádalbertiben, 1911-ben viszont Nicsovics (I) György már 135 katasztrális holdas földterülettel ren…
Útitervbe veszem
Nagyér kilátó
Az 1900-as évek fordulóján a Zöldi családnak volt itt egy, akkoriban nagyon korszerűnek számító gőzmalma, amelyből azonban mára már csak a kémény maradt meg. A…
Útitervbe veszem
Kopáncsi templom
A dél-békési terület kiemelkedő kultúrtörténeti emléke a kopáncsi templom. A valamikori Mezőkopáncs település temploma az azóta szabályozott Száraz-ér partján e…
Útitervbe veszem
Békás tó
A tavat az 1970-es években kubik gödrökből alakították ki. Akkor nyerte el a mai formáját. Ám hiába volt szakszerű a tervezés és a kivitelezés, mégsem tudták be…
Útitervbe veszem
Kaszaperi Történelmi Emlékpark
A mai végegyházi Zsibrik dombon kereshetjük fel a Kaszaperi Történelmi Emlékparkot. A park egyik látványossága a Kaszaper-Peregi középkori templom romjai. A rom…
Útitervbe veszem
Vasúttörténeti múzeum
Kaszaper falu Békés megye déli részén, a mezőkovácsházai járásában található. A településnek 1899-tol 1971-ig vasútja is volt, a falu központjában fekvő állomás…
Útitervbe veszem
Gluzek Gyula-féle műemlék Elevátor-magtár
Gluzek Gyula (Lovrin, 1847 - Bp:, 1894): mezőgazda, jószágigazgató. Tanulmányait a magyaróvári gazdasági akadémián végezte. Működésével az addig az osztrák kato…
Útitervbe veszem