Vasúttörténeti múzeum

Kaszaper falu Békés megye déli részén, a mezőkovácsházai járásában található. A településnek 1899-tol 1971-ig vasútja is volt, a falu központjában fekvő állomásból egy időszakban négy irányba indultak a sínpárok. A vaspályát a legendás Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) építette és üzemeltette egészen a II. világháborút követő államosításáig, amikor a társaság akkorra már tekintélyes nagyságúvá növekedett hálózatát a MÁV vette át.

Az 1899-re megépült Békéscsaba - Mezőkovácsháza vasúthoz 1905-ben csatlakozott Kaszapernél (az állomást akkoriban Géza megállónak hívták) a Tótkomlósig vezető pálya, végül két évtizeddel később megnyílt a Géza megálló-Orosháza szárnyvonal.
Ezzel ki is alakult a kaszaperi vasúti csomópont, melynek leépülése a szokásos "menetrend" szerint, az 1960-70-es években ment végbe. A keskeny nyomközű hálózat akkor már Alföldi Kisvasút (AK) néven államvasúti üzemeltetésében volt. A tótkomlósi és az orosházi kiágazás megszüntetése után az egykori törzsvonalon 1971. október 30-án ment el az utolsó vonat, ezzel az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb kisvasúti hálózata vált az enyészeté.

A helyi idősek máig szeretettel gondolnak vissza a "néhai" közlekedési eszközre. Az egykori állomás épülete (melyet hivatalosan bővített őrháznak nevez a vasúti szaknyelv) közel 100 éves. A közelmúltig igen lepusztult, elhanyagolt képet mutatott.

Egy ideig a MÁV tulajdonában volt, majd átadták a településnek. Volt szociális bérlakás, fodrászüzlet, kocsma, majd üresen is állt évekig. A hasznosítására 17,6 millió forintot nyert a község, a felújítás teljes összege 21,3 millió forint volt.

Az épület falán nagyméretű, 80x120 centiméteres fotók mutatják be a korabeli kaszaperi vasúti életet.

Belül kis kiállítás látható, ennek megtekintését érdemes előre megszervezni a mellékelt fotón található telefonszám felhívásával.

Az első helyiségben a vasúttörténeti bemutató nyert elhelyezést. A tárlókban a falu lakosságától kapott, a kisvasúthoz köthető dokumentumok (igazolványok, menetrendek, fényképek), a falakon pedig a szegedi székhelyű vasúttörténeti alapítvány általános vasúti fotói láthatók. A következő helyiségben néhány régi irodagép árválkodik, a harmadik kis szobában pedig egy kovácsműhely berendezését őrzik.

Az állomásépület környékén, ott, ahol egykor a vágányok nyújtóztak, kiállított vasúti járművek láthatóak. Ezek nagy része a korábban Kecskeméten létrehozott, "kisvasúti skanzen" gyűjteményéből származik, mint a C50 3719-es pályaszámú, 1952-ben gyártott kismozdony is. Mögötte egy speciális tartálykocsi látható, melyet növényvédőszer tárolására használtak.

Az állomás háta mögött a nagy zárt kocsiban a kiállítás megnyitásakor és utána egy darabig büfé működött, amire már csak a ráragasztott "üvegtigris" felirat emlékeztet.