Gluzek Gyula (Lovrin, 1847 - Bp:, 1894): mezőgazda, jószágigazgató. Tanulmányait a magyaróvári gazdasági akadémián végezte. Működésével az addig az osztrák katonai kormányzat külterjes gazdálkodásától a csőd szélén álló mezőhegyesi birtokot sikerült Európa egyik legnagyobb és legszebb mezőgazdasági nagyüzemévé fejlesztenie.
1875-ben a földmuvelési, ipari és kereskedelmi miniszter a ménesbirtok fejlesztésére versenypályázatot hirdetett. A pályázatot Gluzek Gyula, a minisztérium 28 éves fogalmazója nyerte el, aki 1876-ban érkezik Mezőhegyesre. Egy esztendei ténykedés után kinevezték jószágigazgatónak.
Eredményeit a szarvasmarhaállomány importált anyaggal (szimentáli, kuhlandi) való felfrissítésével, a megcsappant talajerő megújításával, üzemek (cukorgyár, szeszgyárak, kendergyár, malom) létesítésével, a kor színvonalán álló gépesítéssel, iparvasúti hálózat kiépítésével s a birtoknak az országos vasúthálózatba való bekapcsolásával érte el. A katonai béreseket civil béresekkel váltották fel. A belterjessé tett gazdálkodására jellemző, hogy működése idején a birtokán termelt búza termésátlaga, több mint kétszeresére emelkedett.
Nevét viseli a Gluzek Gyula elevátor-magtár, melynek egyben tervezoje is volt. 1888-ban eklektikus stílusban épült, mint világszabadalom. Térbeli facsövei osztályozták a kukoricát, gépi szállítóemelő-rostáló berendezésekkel volt felszerelve. 300 vagon befogadó képességű, hat emeletes épület volt. 1981-ben tűzvész következtében az elevátor rész kiégett.
1875-ben a földmuvelési, ipari és kereskedelmi miniszter a ménesbirtok fejlesztésére versenypályázatot hirdetett. A pályázatot Gluzek Gyula, a minisztérium 28 éves fogalmazója nyerte el, aki 1876-ban érkezik Mezőhegyesre. Egy esztendei ténykedés után kinevezték jószágigazgatónak.
Eredményeit a szarvasmarhaállomány importált anyaggal (szimentáli, kuhlandi) való felfrissítésével, a megcsappant talajerő megújításával, üzemek (cukorgyár, szeszgyárak, kendergyár, malom) létesítésével, a kor színvonalán álló gépesítéssel, iparvasúti hálózat kiépítésével s a birtoknak az országos vasúthálózatba való bekapcsolásával érte el. A katonai béreseket civil béresekkel váltották fel. A belterjessé tett gazdálkodására jellemző, hogy működése idején a birtokán termelt búza termésátlaga, több mint kétszeresére emelkedett.
Nevét viseli a Gluzek Gyula elevátor-magtár, melynek egyben tervezoje is volt. 1888-ban eklektikus stílusban épült, mint világszabadalom. Térbeli facsövei osztályozták a kukoricát, gépi szállítóemelő-rostáló berendezésekkel volt felszerelve. 300 vagon befogadó képességű, hat emeletes épület volt. 1981-ben tűzvész következtében az elevátor rész kiégett.
Nearby places
Kun László emlékkeresztje
Ritka történelmi emlék Apátfalvátol hat kilométerre a gneiszből faragott kőkereszt.
A néphagyomány Kun László keresztjeként emlegeti. Az egyetlen kőből farag…
Útitervbe veszem
Langó-kápolna
A Langó-kápolna neogótikus stílusban épült 1900. évben. A kápolnát Langó Mátyás (1861-1908) és felesége Szigethy Rozália (1864-1932) építtette. A szájhagyomány…
Útitervbe veszem
Nicsovics Kastély
1897-ben még biztos nem volt birtokos a Nicsovics família Csanádalbertiben, 1911-ben viszont Nicsovics (I) György már 135 katasztrális holdas földterülettel ren…
Útitervbe veszem
Nagyér kilátó
Az 1900-as évek fordulóján a Zöldi családnak volt itt egy, akkoriban nagyon korszerűnek számító gőzmalma, amelyből azonban mára már csak a kémény maradt meg. A…
Útitervbe veszem
Kopáncsi templom
A dél-békési terület kiemelkedő kultúrtörténeti emléke a kopáncsi templom. A valamikori Mezőkopáncs település temploma az azóta szabályozott Száraz-ér partján e…
Útitervbe veszem
Török-híd
A kétlyukú híd az 1720-as években épülhetett, és a Száraz-éren ível át. A 70-es években vasbeton erősítést kapott, melynek köszönhetően ma is használható.
Útitervbe veszem
Békás tó
A tavat az 1970-es években kubik gödrökből alakították ki. Akkor nyerte el a mai formáját. Ám hiába volt szakszerű a tervezés és a kivitelezés, mégsem tudták be…
Útitervbe veszem