Egyházközségünk története rövid. Gyülekezetünk és templomunk mindössze félévszázados múltra tekinthet vissza.
Századunk első felében a szegedi reformátusoknak csupán az 1884-ben fölépített Kálvin téri templom nyújtott lelki otthont. A trianoni határmódosítás után azonban jócskán megnövekedett a hívők száma a Kolozsvárról áttelepített egyetem személyzete, az Erdélyből és Bánátból elűzöttek, valamint az itt tanuló dákok révén. Ezért határozta el a presbitérium egy új református templom építését 1928-ban.
A súlyos gazdasági helyzet miatt csak 1940-ben éledt újjá az építési kezdeményezés Horthy Miklós kormányzó, mint fővédnök, 1000 pengős adományával. A kiskörút saroktelkét a Város adományozta templomépítés céljára. A tíz református tervező (köztük a sztánai Kós Károly) számára kiírt tervpályázatot Borsos József debreceni építész nyerte. A statikai számításokat Gábory Pál végezte.
A szükséges pénz összegyüjtésére számos akciót szerveztek. 1941. szeptember 8-án kezdték meg a templom építését.Október 26-án ünnepélyes keretek között megtörtént az alapkőletétel, melyet a tornyon átvezető főbejárat előlépcsője alá helyeztek. A nehéz háborús évek ellenére 1944 nyarára befejeződött az építkezés. Fölszentelésére csak 1949. december 26-án került sor.
Az új református templom - a külső és belső kiképzésében a református hagyományoknak megfelelő, méltóságteljes és mégis egyszerű alkotás - Szeged egyik legszebb temploma lett.
A templom külső képének meghatározó jegye nyerstégla homlokzata. A kényszerű takarékosság miatt klinker tégla helyett égetett, közönséges falazó téglából, ún. vasas téglából valósították meg külső kiképzését. A templom indító és fő motivuma a torony - a kőlépcsők fölötti bélletes bejárattal, és háromszög mezőben, a református egyház jelvénye, a zászlós bárány, színes mozaikból. A toronyóra számlapját fehér, kivilágítható négyzetek alkotják. Fölül nyílásokkal áttört harangház, körülötte sétálóval; a tornyot kis toronysapka koronázza bronz buzogánycsillaggal. A torony magassága 41 m. A harangokat Takó András és családja, valamint Gál Géza Jenő és családja adományozta. Készítette Szlezák Ráfael 1948-ban Rákospalotán.
A szabályos ötszög alakú, ötszáz férőhelyes templomtér szerkezeti bravúrja a csúcsíves templomokat idéző vasbeton kupola.A tartók 12 m magasságban koszorúba futnak össze. A templomtérből a lelkészszoba és az egyházfi lakása nyílik.E traktushoz, az ötszög két oldalán, két lépcsőlejárattal a mélyföldszinten kialakított háromszáz ülőhelyes gyülekezeti terem csatlakozik. Ez összejövetelek, szeretetvendégségek, előadások tartására szolgál; 30 nm-es színpad, vetítőkamra, teakonyha, ruhatár segítik használatát.
Századunk első felében a szegedi reformátusoknak csupán az 1884-ben fölépített Kálvin téri templom nyújtott lelki otthont. A trianoni határmódosítás után azonban jócskán megnövekedett a hívők száma a Kolozsvárról áttelepített egyetem személyzete, az Erdélyből és Bánátból elűzöttek, valamint az itt tanuló dákok révén. Ezért határozta el a presbitérium egy új református templom építését 1928-ban.
A súlyos gazdasági helyzet miatt csak 1940-ben éledt újjá az építési kezdeményezés Horthy Miklós kormányzó, mint fővédnök, 1000 pengős adományával. A kiskörút saroktelkét a Város adományozta templomépítés céljára. A tíz református tervező (köztük a sztánai Kós Károly) számára kiírt tervpályázatot Borsos József debreceni építész nyerte. A statikai számításokat Gábory Pál végezte.
A szükséges pénz összegyüjtésére számos akciót szerveztek. 1941. szeptember 8-án kezdték meg a templom építését.Október 26-án ünnepélyes keretek között megtörtént az alapkőletétel, melyet a tornyon átvezető főbejárat előlépcsője alá helyeztek. A nehéz háborús évek ellenére 1944 nyarára befejeződött az építkezés. Fölszentelésére csak 1949. december 26-án került sor.
Az új református templom - a külső és belső kiképzésében a református hagyományoknak megfelelő, méltóságteljes és mégis egyszerű alkotás - Szeged egyik legszebb temploma lett.
A templom külső képének meghatározó jegye nyerstégla homlokzata. A kényszerű takarékosság miatt klinker tégla helyett égetett, közönséges falazó téglából, ún. vasas téglából valósították meg külső kiképzését. A templom indító és fő motivuma a torony - a kőlépcsők fölötti bélletes bejárattal, és háromszög mezőben, a református egyház jelvénye, a zászlós bárány, színes mozaikból. A toronyóra számlapját fehér, kivilágítható négyzetek alkotják. Fölül nyílásokkal áttört harangház, körülötte sétálóval; a tornyot kis toronysapka koronázza bronz buzogánycsillaggal. A torony magassága 41 m. A harangokat Takó András és családja, valamint Gál Géza Jenő és családja adományozta. Készítette Szlezák Ráfael 1948-ban Rákospalotán.
A szabályos ötszög alakú, ötszáz férőhelyes templomtér szerkezeti bravúrja a csúcsíves templomokat idéző vasbeton kupola.A tartók 12 m magasságban koszorúba futnak össze. A templomtérből a lelkészszoba és az egyházfi lakása nyílik.E traktushoz, az ötszög két oldalán, két lépcsőlejárattal a mélyföldszinten kialakított háromszáz ülőhelyes gyülekezeti terem csatlakozik. Ez összejövetelek, szeretetvendégségek, előadások tartására szolgál; 30 nm-es színpad, vetítőkamra, teakonyha, ruhatár segítik használatát.
Nearby places
Rotary-tanösvény
A Bertalan híd újszegedi oldalától indulva, közvetlenül a Tisza partján haladva a Maros torkolatán túl sétálhatunk rajta, közel 6 km hosszúságban közlekedve.…
Útitervbe veszem
Holt-Maros sétány
Napjainkban a város zajától menekülőknek nyújt menedéket a Maros holtág újszegedi része. A házak között, belterületen húzódik, mégis kint a természetben érezhet…
Útitervbe veszem
Vízügyi Történeti Emlékhely
A Vízügyi Történeti Emlékhelynek helyet adó épületegyüttes az 1920-as években épült gátőrtelep. Főépülete szolgálati lakásként, valamint védekezést irányító műs…
Útitervbe veszem
SZTE Füvészkert
A kolozsvári egyetem Szegedre költözése után, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel törté…
Útitervbe veszem
Beretzk Péter-kilátó (Fehér-tó)
A szegedi Fehér-tó hazánk egyik legrégebbi védett területe. A tó első okleveles említése 1075-ből való. Területét még a XIX. század elején is rendszeresen elára…
Útitervbe veszem
Algyői kilátó
A kilátó 15 méter magasságú. Található még a területen védőház, erdei bútorok, padok és asztalok, tűzrakó helyek.
Útitervbe veszem
Algyői szabadstrand
A kialakított partszakaszon deszka-sétány, napernyők, strandröplabda pálya, elsősegélynyújtó hely, öltöző, tusoló, illemhely, valamint büfé és kerékpártároló bi…
Útitervbe veszem
Borbála Gyógyfürdő
Kedvező fekvése miatt sokak által kedvelt, kellemes hangulatú, csendes, családias gyógyfürdő.
A wellness funkciókkal is ellátott élménymedencében több massz…
Útitervbe veszem
Ezerjófű Gyógynövénykert
Algyőn, a Kastélykert utca 42. szám alatt várja látogatóit az EZERJÓFŰ Gyógy és fűszernövény kert, ami egy olyan fokozatosan bővülő növénygyűjtemény, amely élőh…
Útitervbe veszem
Szent István téri víztorony
1904 óta folyamatosan üzemel.Az 1959–60-as években homlokzatát felújították.2003-ban egyedi műemlékké nyilvánították.
2005/6 között a teljes felújítása megtö…
Útitervbe veszem