Széchenyi liget

Széchenyi István 1846 nyár végén látogatott Szentesre, amikor a Tisza szabályozása ügyében fáradozva megpihent a városban. A szentesiek nem felejtették el, hogy a nagyszabású árvíz-mentesítési munkálatoknak köszönhetően csökkent az árvízveszély, jelentős termőterületet hódítottak el a Tiszától, megindult a gőzhajózás, és mindezek következtében élénkült a térség területeinek gyarapodása.
Szentes Város Községi Választmánya maradandó emléket kívánt állítani a legnagyobb magyarnak úgy, hogy emlékének örökítése végett a Vecseri-fok sziget Széchenyi-liget, a mellette lévő országút pedig Széchenyi út nevet kapja.
1863-ban az új polgármester, Oroszi Miklós megfontolás tárgyává tette a liget kialakítását. Az alakítandó népkert a "Széchenyi-liget" nevet viselte, így örökítve meg a nagy hazafi nevét.
1866 tavaszától megkezdődtek a Széchenyi-liget sétakert munkálatai is. A régen várt fordulat 1868 őszén következik be, amikor az új városi tanács 3 tagú küldöttséget (Farkas Gedeon főbírót, Török János mérnököt és Szabó Károly tanácsnokot) bízott meg a feladattal, hogy készítsen javaslatot a díszkert mielőbbi befásítására vonatkozóan. Török mérnök felvette a kapcsolatot a Földművelésügyi Minisztériummal annak érdekében, hogy díszfákat és díszcserjéket ingyenesen igényeljen a város, arra hivatkozva, hogy közpark születik. A minisztérium először elutasította a kérelmet, majd némi közbenjárással megérkezett az értékes adomány.

A liget jelenlegi mivoltában a Kurca-folyó által övezett természetvédelmi terület, egyben Szentes turizmusának központja. Hét hektáros, árnyas liget, melyet a Kurca és a Vecseri-fok-csatorna által határolt szigeten alakítottak ki. Öreg fái közül a platánok, vadgesztenyék és a magas kőrisek értékesek. Alattuk kis- és nagylevelű hársak, narancseper, zöldjuharfák láthatók. De híresek az örökzöld mocsári ciprusok, fekete- és simafenyők, ill. az öreg kocsányos tölgyek is. A Kurca-parton száz éves platánsor vezet a strandfürdőig.