Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely (Gabonamúzeum)

Békéscsaba mezővárosi múltjának egyik legimpozánsabb emléke a Gabonamúzeum területén található gazdasági épületek és kiállítások.

A múzeumot 1974-ben alapították azzal a célzattal, hogy mindenki számára elérhető és közérhető módon bemutassák az Alföld békéscsabai régiójának élelmiszergazdasági múltját, vívmányait és emlékeit.

Ez a tulajdonképpeni Gabonatröszt, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, valamint a megye mezőgazdasági üzemeinek együttműködését fedi, amely az általuk megvásárolt és felújított mezőgazdasági épületek és tanyák együttesével alkot interaktív múzeumot.

A Gabonamúzeum legnagyobb büszkesége az István-malom, mely az első gőzmalom, méretét tekintve pedig a második legnagyobb malom az országban.
A múzeumhoz tartozik továbbá az 1824-ben épült Gajdács vagy más néven Csaba-tanya, mely a hagyományos gabonatermesztésre berendezkedett életformának állít emléket.

Az 1856 és 1860 között épült Csókási vagy Kiss-féle szélmalom a Békéssámson határában lévő Csókás pusztáról lett áttelepítve, egykor körülbelül 100 tanya tartozott vonzáskörzetésehez.

De a Gabonamúzeum nem csak épületeket őriz meg a jővőnek, de neves mezőgazdasági szakemberek életét és munkásságát is megismerhetjük, úgy mint az első magyar búzenemesítőt, Mokry Sámuelt és a nemzetközileg elismert Baross Lászlót.

A gabonatörténeti kiállítás területén képzőművészeti alkotások is méltatják Békéscsaba mezőgazdasági életének jelentőségét, úgymint Mladonyiczky Béla „A mag” című szoborkompozíciója és a román származású Emil Vitroel „Bőség” alkotása.